Dr. Murzsa György végrehajtó honlapja

TÁJÉKOZTATÁS

A bírósági végrehajtási eljárás alanyai részére

A bírósági végrehajtási eljárás alanyai – a felek (jogosult-végrehajtást kérő, kötelezett-adós és az eljáró végrehajtó) - jogait és kötelezettségeit az eljárás során a Bírósági Végrehajtásról szóló, többször módosított 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban Vht.) határozza meg. Amennyiben valamely kérdést a fenti törvény nem szabályoz, úgy a úgy a Vht. 9.§ értelmében a 2016. CXXX. törvény a Polgári Perrendtartásról (továbbiakban Pp.) rendelkezéseit a nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel kell alkalmazni.

A Vht. 225. § (2) bekezdése értelmében a bírósági végrehajtási eljárás – mint polgári nemperes eljárás – a bíróság eljárásával azonos. A bírósági végrehajtó hatáskörében tett intézkedése a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 162 §. értelmében mindenkire kötelező. A Vht. 45/A. § (1) bekezdése szerint a végrehajtást foganatosító bíróság 500 000 Ft-ig terjedő rendbírsággal sújtja az adóst vagy a végrehajtási eljárásban közreműködésre kötelezett személyt, szervezetet, ha a végrehajtásból eredő, jogszabályban foglalt kötelezettségének nem tesz eleget, vagy a végrehajtást végző hatóság intézkedésének eredményességét akadályozó magatartást tanúsít.

A Pp. 5 § (1) bekezdése értelmében a felek és más perbeli személyek jogaik gyakorlása és kötelezettségeik teljesítése során jóhiszeműen kötelesek eljárni.

A Vht. 42. § (1) (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a végrehajtási cselekményeket - vasárnap és munkaszüneti nap kivételével - bármely napon, reggel 6 óra és este 10 óra között lehet elvégezni. A Vht. 43- 45. § szerint a végrehajtás során a végrehajtó megtekintheti és átvizsgálhatja az adós lakását és egyéb helyiségét, bármely vagyontárgyát, gazdasági tevékenységével kapcsolatos iratait. Szükség esetén az adós lezárt lakását, a tartózkodási helyéül szolgáló vagy egyéb helyiségét, a hozzájuk vezető bejáratot, továbbá az adós bútorát vagy más ingóságát felnyithatja. Ha az ingatlan vagy a helyiség felnyitása csak a zár vagy lakat eltávolításával lehetséges, a végrehajtó az új zár, lakat kulcsát az ingatlan fekvése szerinti rendőrkapitányságon helyezi el, ahol azt az adós vagy a vele együtt lakó nagykorú családtagja átveheti. Ellenszegülés esetén a végrehajtó közvetlenül a legközelebbi helyi rendőri szervhez fordul, amely köteles a végrehajtási eljárásban haladéktalanul közreműködni az ellenszegülés megszüntetése végett.

A bírósági végrehajtó és a bírósági végrehajtó - helyettes a 2012. évi C. törvény a Büntető törvénykönyv (továbbiakban Btk.) 459.§ (1) bekezdés 11.) h.) pontja értelmében hivatalos személy. Az ellene elkövetett bűncselekmény - a Btk. szerint minősítő körülmény – súlyosabb büntetési tétel jogkövetkezményét vonja maga után.

A lefoglalt ingóságokon a Vht. 104. § (3) bekezdése értelmében elidegenítési és terhelési tilalom áll fenn. Az adós a lefoglalt ingóságot köteles gondosan megőrizni. A lefoglalt ingóság elhasználása, elzálogosítása, elidegenítése, megsemmisítése vagy a végrehajtás alól más módon való elvonása a Btk. 287. § (2) bekezdésében foglalt törvényi tényállás – zártörés bűntette bűncselekménye - amely három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A Btk. 288. §-ban foglalt törvényi tényállás a bírósági végrehajtás akadályozása. Ennek értelmében, aki a bírósági végrehajtás során, azt követően, hogy vele szemben a bíróság jogerősen rendbírságot szabott ki, a rendbírság kiszabására okot adó magatartást tovább folytatja, vagy a végrehajtásból eredő, jogszabályban foglalt kötelezettségének továbbra sem tesz eleget, vétséget követ el, és legfeljebb egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A bírósági végrehajtási eljárás során felmerülő költséget a Vht. 34. § (1) bekezdése értelmében a végrehajtást kérő előlegezi és az adós viseli. Az (5) bekezdés szerint, ha az adós a végrehajtási eljárás során a végrehajtást kérőnek fizette meg a követelés összegét, a végrehajtást kérő köteles a végrehajtási költségek kielégítéséről is gondoskodni. Ennek elmulasztása esetén ezen összeg megfizetéséért az adós és a végrehajtást kérő egyetemlegesen felel. Amennyiben a követelés csökken, illetve kiegyenlítést nyer, úgy a Vht. 40-41. §-ban foglaltak szerint a végrehajtást kérőnek bejelentési kötelezettsége van az eljáró bírósági végrehajtó felé.

Tekintettel arra, hogy a bírósági végrehajtási eljárás polgári nemperes eljárás, felhívom a feleket, hogy beadványaikat szíveskedjenek írásban – papír alapon, vagy elektronikus úton – előterjeszteni, hogy azok az ügy irataihoz iktatásra kerüljenek, ellenőrizhetőek legyenek. Egyebekben telefonon – az adatvédelemre vonatkozó jogszabályok betartása mellett – tájékoztatást kaphatnak a bírósági végrehajtási eljárás aktuális állásáról.

A végrehajtó intézkedése ellen a Vht. 217. § szerinti végrehajtási kifogásnak (jogorvoslati kérelemnek) van helye, amelyet a kézbesítéstől számított 15 napon belül, a Budapesti XVIII. és XIX. Kerületi Bíróságnak címezve az eljáró végrehajtónál kell előterjeszteni. A kifogásban meg kell jelölni a kifogásolt végrehajtói intézkedést, és azt, hogy a kifogást előterjesztő az intézkedés megsemmisítését vagy megváltoztatását milyen okból, mennyiben kívánja. A végrehajtási kifogás az eljárás folytatására a Vht. 222.§ alapján nem halasztó hatályú, de a bíróság a jogorvoslati kérelem jogerős elbírálásáig az eljárást felfüggesztheti a Vht. 49. § (1) bekezdése alapján.

A jogorvoslati eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 43. § (8) bekezdése értelmében illetékköteles, a jogorvoslati eljárás kérelmezője a bíróság felhívására 15 000 Ft illetéket köteles megfizetni.

A végrehajtói intézkedéssel szemben kezdeményezett jogvita

Az önálló bírósági végrehajtó nem jogvitát bírál el, ennek ellenére az eljárása a Vht. 225. § (2) bekezdése értelmében bírósági polgári nemperes eljárás. A végrehajtó bíróságok és más jogvitát elbíráló szervek határozatait, valamint egyes okiratokon alapuló követeléseket érvényesít a jogosult (végrehajtást kérő) javára a kötelezettel (adóssal) szemben.

A végrehajtó eljárása során tett intézkedéseivel szemben a Vht. 217. § szerinti végrehajtási kifogással jogvitát lehet kezdeményezni a végrehajtói intézkedés kézbesítésétől (tudomásszerzéstől) számított 15 napon belül.

A kifogás előterjesztése az eljárás folytatására nem halasztó hatályú a Vht. 222.§ alapján, de bíróság a jogvita (végrehajtási kifogás) jogerős elbírálásáig az eljárást felfüggesztheti a Vht. 49. § (1) bekezdés értelmében.

A jogvita kezdeményezése irányulhat:

- egyrészt eljárásjogi kérdésben (a bírósági végrehajtásról szóló 1994 évi LIII. törvény, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény) rendelkezéseinek vélt, vagy valós megsértése esetén, )

- másrészt ügyviteli és pénzügykezelési szabályok megsértése esetében (A végrehajtói ügyvitelről és pénzkezelésről szóló 1/2002 (I.17.) IM. rendelet rendelkezéseinek megsértése esetén, )

- harmadrészt az eljárás lefolytatása során a végrehajtói irodát megillető díjak és költségtérítések megállapításával szemben (díjvita kezdeményezhető a Vht. 254. § valamint a 35/2015 (XI.10.) IM rendelet szerint megillető költségek megállapításával szemben).

A jogvitát kezdeményezhetik:

- a felek (adós, végrehajtást kérő)

- és azok, akiknek a végrehajtói intézkedés a jogos érdekeit sérti.

A jogvitát első fokon a végrehajtást foganatosító Budapesti XVIII. és XIX. kerületi Bíróság bírálja el végzéssel. A végzéssel szemben a felek, és az eljáró végrehajtó is fellebbezhet.

A fellebbezés előterjesztése esetén másodfokon a Fővárosi Törvényszék jár el.

A bíróság a végrehajtási kifogás elbírálásakor hozott végzésében a végrehajtó intézkedését (eljárásjogi, ügyviteli és pénzkezelési, vagy díjmegállapító intézkedését) kijavíthatja, módosíthatja. Ha kijavítással, módosítással a végrehajtói intézkedés nem tartható hatályban, akkor azt megsemmisítheti és új eljárás lefolytatására kerülhet sor.

A bírósági végrehajtási eljáráshoz kapcsolódó alapvető jogszabályok

1994. évi LIII. törvény

a bírósági végrehajtásról

Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (Eüsztv.)

2016. évi CXXX. a Polgári Perrendtartásról

2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról

2017. évi CLIII. törvény az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról

2011. évi CLXX.

a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó

természetes személyek lakhatásának biztosításáról

A Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvény

A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény

1/2002. (I. 17.) IM rendelet

a bírósági végrehajtási ügyvitelről és pénzkezelésről

35/2015 (XI.10.) IMr rendelet

a bírósági végrehajtói díjszabásról

12/1994. (IX. 8.) IM rendelet

a bírósági végrehajtási eljárásban közreműködő jogi képviselő díjazásáról

-A betétek és takarékbetétek végrehjatásáról szóló 180/2001. (X.4.) Kormányrendelet

-A mező- és erdőgazdasági hasznosítású földek végrehjatási, felszámolási vagy önkormányzati adósságrendezési eljárás keretében árverés útján történő értékesítésének szabályairól szóló 191/2014. (VII.31) Kormányrendelet

3/2015. (II. 25.) IM rendelet az önálló bírósági végrehajtó intézkedése ellen benyújtott panaszügyek intézéséről, a panaszügyek felügyeletéről és a fegyelmi eljárások nyilvántartásáról

Az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet (Eüvhr.)

***

Tájékoztatás a Végrehajtói Irodának küldött beadványok formai követelményeiről

***

vissza a főoldalra